Sir Freddy Laker – a hetvenes évek végén még lovagi cím nélkül – gondolt egyet és Londonban a repülőtéren leállított egy óceán átrepülő gépet addig, amíg azt a repülőtérre az óceán átrepülés szándékával kiérkező utasok az indulásig az utolsó székig meg nem töltötték. Ez a mai szóval fapados őstörténet jutott először eszembe akkor, amikor kezembe vettem Ács Gábor: Fapados forradalom című könyvét.

Diszkont, low cost, fapados – ezeket a jelzőket használják itthon erre a típusú repülésre, ahol a mindennapi fogalomban nem az olcsó jegy, hanem a szerényebb kiszolgálás lett domináns a fapados jelző elterjedésével.

A szerző hiánypótló művet alkotott az elmúlt ősszel, bemutatta e területeken a nagyobb neveket. Amerikából a Southwest Airlinest és a JetBlu, Európából a Ryanair és az easyJet, mostmár csak nálunk a Wizzair, mert a SkyEuropa közben továbbállt. Továbbá az olvasóhoz közel hozta a forradalmárokat, a nagy egyéniségeket, O’Learyt, Steliost, Váradi Józsefet.

A könyvre is támaszkodva röviden összefoglalnánk, mi a diszkont-fapados üzlet lényege?

Legfontosabb előfeltétel az égbolt liberalizációja, mindenki oda repülhet, ahova akar. Ennek legfényesebb példája a Ryanair első járatának megérkezése Sármellékre, amely csak Magyarország Európai Unióba történő belépése után jöhetett lére, mert az Unióban a tagországok légtere már szabad volt.

Lényeg mindenek előtt a költségek minimalizálása:
- modern egygépes flotta, ami relative keveset fogyaszt és könnyebb karbantartani,
- a gyors fordulók az un másodlagos reptereken, ahol az illetékek mérsékeltek,
- saját internetes jegyeladás,
- semmilyen kinálás, evés-ivás nincs a fedélzeten, csak külön dijért stb.

Amit ebből az utas mint vevő lát:
- néha ingyen jegy, illetve minél korábban veszi meg valaki a jegyét, annál olcsóbb,
- ennek fejében a késésekért nem illik megsértődni

A köny nagy értéke, hogy az utas érdeke szerint összehasonlitja a diszkont és hagyományos légitársaságokat, amiből egy nagyon fontos konkluziót idéznék, miszerint ha csatlakozással utazunk, akkor válasszuk a hagyományos légitársaságokat, mert ők garantálják az egész utat. A diszkont társaságnál viszont a késés az utas baja, itt elmehet az olcsóbb jegyen elért nyereség a további költségekre.

A végére mégegy jövőbe mutató gondolat O’Leary-től, a Ryanair legendás vezetőjétől, aki szerint igazából azoknak kellene fizetniük az utasok repülőjegyét, akiknek az odareptetett utas közvetlen gazdasági előnyt hoz.
Ezért a diszkont légitársaság nem más, mint egy olyan közvetítő, aki a távoli árukat és szolgáltatásokat az utas légi odaszállításával segiti eladni. A próféciát nem biztos, hogy a könyvben olvastam, de megragadt bennem.

Végül a könyv elérhetősége:
Ács Gábor: Fapados forradalom. 311 oldal. Aliena Kiadó, Budapest, 2007.
A könyvet rendelje meg a Bookline-tól. Internetes ár a cikk irásának napján 1984 Ft

Korábbi olvasójegyünk.

Várjuk az olvasók hozzászólását akár a könyvről, akár a diszkont-fapados repülésről.