A Vlagyivosztok közelében március 20-án lezuhant Szu-25 típusú katonai repülőgépet a vele párban repülő, azonos osztályú gép rakétája találhatta el, vagy pedig a saját rakétája robbant fel a csütörtöki orosz lapok szerint.

Az Izvesztyija című lapnak a vlagyivosztoki katonai ügyészségen elmondták, hogy a két gép fekete dobozainak vizsgálata vetette fel a “baráti tűz” lehetőségét. Kiderült ugyanis, hogy a lőgyakorlat közben lezuhant gép balesetének időpontja egybeesik azzal, amikor a másik gép pilótája földi célpontra tüzet nyitott. A két gép ekkor éppen úgy helyezkedett el, hogy egyiknek a pilótája sem láthatta a másik gépet.

Nagyitható képek a gyár honlapján

Anatolij Kornukov – aki 1998-2000 között volt a légierő főparancsnoka – szerint már önmagában is szabálysértés, ha a gépek egymás mögött repültek, mivel a szabályzat szerint egymás mellett kell repülni. “Amennyiben ez arra vezetett, hogy az egyik gép lelőtte a másikat, az példátlan eset lenne. Vadászgépeknél történt már hasonló rávezető berendezéssel ellátott rakétákkal, de a szóban forgó osztályban és a bombázóknál még soha. A Szu-25 földi célpontok elleni támadásra készül, s repülőgépet az erre használt, nem irányítható rakétával eltalálni nem lehet”.

A Komszomolszkaja Pravda című lapnak egy szakértő azt mondta, hogy a gép saját rakétája robbanhatott fel, ezt látszik alátámasztani a tény, hogy a lezuhant gép pilótája nem tudott katapultálni. A szakértő szerint a Szu-25-ösöknek van a világ egyik legmegbízhatóbb katapultülése, amelyet egy esetleges rakétatalálat automatikusan működésbe hozott volna, míg a saját rakéta felrobbanása viszont tönkretehette.

Kiderült továbbá, hogy a pilóta a kötelező évi 120-140 óra repülés helyett csak 55 órát teljesített, s az ilyeneket a légierőnél kamikazéknak nevezik. Az utóbbi években a légierőnél bekövetkezett balesetek 70 százalékát a pilóták elégtelen képzése, illetve gyakorlata okozta – írta a lap.

Nagyitható képek a gyár honlapján

A Szuhoj tervezőiroda egyszemélyes, két hajtóműves, szubszonikus, sugárhajtású, páncélozott harci repülőgépét a szárazföldi csapatok közvetlen támogatására konstruálták. Kifejlesztését 1969-ben kezdték meg, első ízben 1975-ben szállt fel. Alaptípusa és sok altípusa számos harci cselekményben vett részt a világon. Beépített gépágyúja mellett számos más fegyverrel – köztük különböző levegő-föld és levegő-levegő rakétákkal és bombákkal – is felszerelhető, a szervizeléséhez szükséges felszereléseket el tudja szállítani, s füves területen is képes fel- és leszállni.

A Szu-25 különféle változataiból összesen 1320 készült, jelenleg mintegy 200 van hadrendben az orosz légierőnél. A repülőgép NATO-kódjele Frogfoot, vagyis Békaláb.

Korábbi bejegyzésünk:
1 200 millió dolláros baleset

Ajánlott link:
Szuhoj Repülőgépgyár