Hóvihar az űrben – a Buran folytatása

1988. november 15-én 20 m/s-os széllel és hófúvással köszöntött be az indítás napja. Az előírt maximum 15 m/s-os szélsebesség volt, ám a körülmények ellenére a kilövés vezetője az indítás mellett döntött.

A Buran a repülést a felbocsátástól kezdve mindvégig önállóan, az automatikus rendszer által irányítva hajtotta végre. Mivel nem volt személyzet a gépen, az űrsiklót létfenntartó rendszerrel sem szerelték fel. A gép két keringést végzett a Föld körül, majd a leszállást szintén automatikusan 17 m/s-os oldalszélben hajtotta végre 260 km/h sebességgel, tökéletes precizitással. A leszállás során egy MiG-25-ös kísérte a gépet. A rendszer tökéletesen működött az első repülése során, a számítottnál zordabb időjárási viszonyok között is.

Highslide JS

Az első űrrepülés vége – tökéletes leszállás

A Buran egyik különlegessége volt, hogy ellentétben az akkori amerikai rendszerrel teljesen automatikusan képes végrehajtani a leszállást, így a fedélzeten lévő pilóták csak tartalékként vannak jelen. Ezt az automatikus leszállító rendszert is ember nélküli légköri repülések során tesztelték. Egy alkalommal voltak pilóták a fedélzeten egy korábbi tesztrepülés alkalmával, ám a szerepük csak az események ellenőrzése volt. A kísérletek és a gőzerővel folyó fejlesztés eredménye egy, az amerikai rendszernél fejlettebb, jobb paraméterekkel rendelkező űreszköz lett. Habár az alapötlet az amerikai rendszer “másolása” volt, az eredmény egy teljesen más alapelveken nyugvó konstrukció lett. A Space Shuttle-nek vannak saját hajtóművei, emellett két szilárd hajtóanyagú gyorsítórakéta és egy hatalmas, az űrsiklóhoz kapcsolt, folyékony tüzelőanyagot tartalmazó üzemagyagtartály képezi a rendszer részét.

Highslide JS

Az amerikai és a szovjet space shuttle rendszer

A szovjet koncepció teljesen más volt. Az űrsiklónak nincsen az amerikaihoz hasonló saját meghajtása, a gyorsítást és a pályára állást az Energia hordozórakéta rendszer végzi, csak folyékony tüzelőanyagot használva. Az, hogy a siklónak nem voltak saját hajtóművei, lehetővé tette, hogy az amerikai rendszer 25 tonnányi hasznos terhével szemben a Buran 30 tonnát volt képes az űrbe juttatni. A BOR járművekkel tesztelt hővédő pajzs kompozit, kerámia és fém elemeket egyaránt tartalmazott. A tervek szerint száz leszállás elviselésére voltak alkalmasak. Ezt sajnos nem volt lehetőségük bebizonyítani.

Highslide JS

A Burant bemutatják a világnak

Fejlett vezérlőrendszere teljesen automatikus leszállást tesz lehetővé, erre az akkori amerikai rendszer nem volt képes. Ma már lehetséges az amerikai űrsiklók automatikus leszállítása, de ezt a lehetőséget vészhelyzet esetére hagyták meg, normális körülmények között a leszállást a pilóta hajtja végre. Az 1988-as sikeres repülés feltette a koronát a programra, úgy tűnt, a szovjet mérnökök egy megbízható és életképes rendszert hoztak étre. Ekkor a szovjetek még bíztak a programban. A Burant 1989-ben az erre a célra elkészült An-225-össel elvitték a párizsi légishowra is.

Highslide JS

Párizsban az An-225-ösön – még volt remény

Összesen öt űrsikló építését kezdték meg. Ezek különböző készültségi fokig jutottak el a program és a Szovjetúnió gazdasági összeomlásáig. Maga a Buran méltatlan véget ért. 2002 májusában egy viharban összeomlott az űrrepülőgépet rejtő hangár, megölve nyolc munkást és megsemmisítve az űrsiklót.

Highslide JS

A szomorú vég – a romok alatt a Buran

Az egyetlen, űrben is járt példányon kívül még egy Bajkál nevű sikló készült el majdnem teljesen, a többi három építése annak különböző fázisaiban szakadt meg. Sokak szerint az űrsikló program az egyik jelentős összetevője volt a gazdaság összeomlásának is. Becslések szerint a program, annak 1993-as, Jelcin elnök által elrendelt megszüntetéséig 20 milliárd rubelt emésztett fel.

Korábbi anyagaink:
Hóvihar az űrben – a Buran
Cirkusz herceg repül a világűrbe
Sir Richard biztosan lépked az űr felé

Források, benne a képekkel:
russianspaceweb.com
buran-energia.com
wikipedia

Címkék: történelem    űr

2 hozzászólás

  1. Repülni jó » Hóvihar az űrben – a Buran

    2010. december 19. @ 00:44

    [...] A cikk folytatása… [...]

  2. Repülni jó » Űrrepülő jegyek és hölgypilóták

    2011. január 2. @ 13:17

    [...] De az idén bemutattuk, hogyan készült a korán félretett orosz űrrepülőgép, a Buran, ehhez második rész is [...]

Szóljon hozzá!

STA TRAVEL