Két éve, 2008 novemberében felszállt az első teljes egészében kínai fejlesztésű regionális utasszállító gép, az ARJ-21-700, Xiang Feng (Repülő Főnix). A 78-90 férőhelyes utasgép első repülése volt a nyitánya egy új korszaknak, legalábbis ami a kínai repülőgépgyártást illeti.

Az 50-es 60-as évekig kínai repülőgépipar gyakorlatilag nem létezett. A katonai gépeiket a Szovjetúnióból importálták, de egy esetleges licenszben történő gyártást nem voltak képesek megvalósítani. A szovjetek építették fel az első repülőgépgyárakat és tanították be a munkaerőt az alkatrészek összeszerelésére az átadott dokumentáció alapján.

A MiG-17-es típus volt az első, amelyet már kizárólag Kínában, önállóan szereltek össze a hazai légierő részére. A hatvanas években a tanulási folyamat felgyorsult, mivel a szovjet-kínai elhidegülés gyakorlatilag elvágta a szovjet segítségtől a kínai mérnököket.

A fejlesztések és a szovjet technika asszimilálása felgyorsult, de a kínai ipar nem tudta felvenni a versenyt sem a szovjet, sem a nyugati repülőgépgyártással. A nyolcvanas évek közepén szemléletváltás következett be a katonai vezetés részéről, ekkor kezdett megmutatkozni, hogy a nagy tömgű de rossz minőségű eszköz-és emberanyag rossz út.

Az Öböl-háború volt az utolsó  csepp, ami rávezette a kínai vezetőket, hogy high-tech eszközökre és a legmodernebb technológiára van szükség a jövő háborúiban.

A 90-es évek közepén már Szu-27-eseket vásároltak, sőt, 1995-ben szerződést kötöttek a Szu-27-es licenszben történő összeszereléséről. 1998-ban a legkorszerűbb Szu-30-asból is vásároltak.

A program csúszása, úgy tűnik, természetes velejárója a mai fejlesztéseknek, ez alól a kínai regionális gép sem kivétel. Az ARJ-21-700-nak a kínai olimpiára időzítve kellett volna forgalomba állnia, ehhez képest az első felszállást az olimpia évének novemberére sikerült végrehajtani.

Egy évvel a Xiang Feng szűzrepülése után a hongkongi repülési kiállításon megjelent a C919 jelű típus modellje.

Ez a kínai gép már 190 utas szállítására lesz alkalmas. Első repülését 2014-re, forgalomba állítását 2016-ra ígérik. A piac óriási, hiszen a gépek elsősorban saját hazájuk nagy tempóban bővülő igényeit fogják kielégíteni, de valószínűleg hamar utat találnak majd a jelenlegi vezető repülőgépgyártók piacaihoz is.

2009-ben szállt fel az első, Kínában összeszerelt Airbus A320-as, amelynek nagyrésze import alkatrészekből épül össze, de évről évre nő a Kínában gyártott alkatrészek száma. 2016-ig 286 darab A320-as összeszerelését tervezik.

Érdekes és a vetélytársak számára intő példa, hogy kínaiak kifejlesztettek egy karbon féktárcsát, amely a karbonszálas alkatrészekre jellemzően sokkal könnyebb fém elődeinél. Ez még nem csoda, hiszen ilyet tud más is, ám ennek a féktárcsának az ára nagyjából fele a hasonló nyugati termékeknek.

Sok külföldi légitársaság már érdeklődik iránta. Az A318/19/20-asokon kívül Boeing 757-esekre is fel lehet majd szerelni. A találmányt már le is védették…

Kína bejelentette egy A320-as méretű kétéltű repülőgép fejlesztését is, amelynek első repülését 2013-ra ígérik.

A kínai repülőgépipar, úgy tűnik, robbanás előtt áll. Az elmúlt néhány évtizedben egyaránt magába szívta a keleti és nyugati csúcstechnológia “fogásait”, amelyeket a következő egy-két évtizedben használni kezd.

Jó esély van arra, hogy két évtizeden belül nemcsak az Airbus és a Boeing találja magát szemben a kínai gyártók termékeivel, de a civil és katonai repülőgépipar valamennyi szegmensében megjelennek a csúcstechnikát képviselő, versenyképes kínai gépek.