Repülni jó

A gázballonoknak, hőlégballonoknak vagy léghajóknak megvan a maga jellemző alkalmazási területe. Van azonban egy típus, amely nem a szokványos ballonozás eszköze. A levegőnél könnyebb repülő szerkezetek, a ballonok repüléséről és típusairól nemrég olvashattak egy rövid áttekintést. A Rozier-ballon egy érdekes keveréke a gázballonnak és a hőlégballonnak. Nevét Pilatre de Rozier-ről kapta, aki 1790-ben először alkalmazta ezt a gázballon-hőlégballon hibridet. A Földet megkerülő Picard is Rozier-ballont használt repüléséhez.

Pilatre de Rozier repülése egy korabeli ábrázolásban

A Rozier-ballon felső részében elkülönített térben levegőnél könnyebb gáz, jellemzően hélium van, míg az alsó, alulról nyitott részben a hőlégballonoknál megszokott meleg levegő. Ezt a levegőt alulról fűtik.

A fűtés lehetővé teszi, hogy hosszútávú, nagy magasságban végrehajtott repüléseknél kiegyenlítsék vele a felső gáz hőingadozásából származó felhajtóerő változást. Éjjel a hélium lehűl, kisebb térfogatra húzódik össze, míg sűrűsége megnő. Így az általa adott felhajtóerő kisebb lesz.

Ilyenkor a pilóta az alsó részben lévő levegőt melegíti a hőlégballonoknál megszokott módon, így megakadályozhatja a ballon lesüllyedését. Nappal ugyanez a folyamat fordítva játszódik le.

A Rozier-ballon felépítése (forrás a ballon.hu)

A ballonon lévő alumínium bevonat segít a minimálisra csökkenteni a hőcserét a gáz és a környezet között, de megakadályozni ezt természetesen nem lehet. A levegőt propán-kerozin keverék segítségével melegítik.

A ballon így nem csak megtarthatja az eredeti repülési magasságot, de a pilóta a fűtés mértékét szabályozva megkeresheti azt a magasságot, ahol a repülés szempontjából a legjobbak a szélviszonyok.

A Földet megkerülő Breitling Orbiter 3 nevű Rozier-ballon

Ez a ballontípus a rekordkísérletek jellemző járműve, mivel a fűtendő levegő csak a magasság korrekciójára szolgál, így viszonylag kevés tüzelőanyagot igényel, ami a hosszútávú repülés feltétele. Picardhoz hasonlóan Branson is ilyennel kísérelte meg a Föld megkerülését.

Mivel rendkívül drága és előnyei a hosszútávú repülésekkor jelentkeznek, nem terjedtek el. Magyarországon egyetlen ilyen működési elvű ballon sem repül.

Korábbi anyagaink:
Repülés ballonnal
RepülniJó Tóksó – a ballonrepülésről

Ajánlott linkek:
A magyar ballonos honlap