Az orosz légiszalon helyszíne nem csak egy reptér Moszkva közelében, hanem a volt szovjet katonai és kísérleti repülés fellegvára is. Ha a MAKS-ra látogatók a kerítés felé irányozva is elkattintanak egy-egy fotót, repüléstörténeti kuriózumokat kaphatnak lencsevégre.

A Zsukovszkíj bázis egykor a Szovjetunió talán legtitkosabb katonai létesítménye volt. A MAKS alkalmával készített néhány óriásfotó – ami a kattintással nagyított fotóra való újbóli kattintással érhető el – kapcsán érdemes megemlékezni az ott látható egy-két repüléstörténeti érdekességről.

Az 1933-ban kezdődött építkezés az egyik legnagyobb repülőbázist eredményezte, amely otthont adott a CAGI-nak (Központi Aero-és Hidrodinamikai Kutatóintézet), majd a Repülő Kísérleti Intézetnek, amelynek ma is működő utódja az intézet első vezetőjéről, a legendás tesztpilótáról elnevezett Gromov Repülőkísérleti Intézet.

Koaxiális légcsavarok a fák között

Az óriási területen megtalálható az összes nagy tervezőiroda saját birodalma. Az Antonov, Iljusin, MiG, Szuhoj vagy a Tupoljev saját hangárakkal és épületekkel rendelkezett.

A félreállított gépek között megtalálhatunk több légitársaságot megjárt, majd a Tupoljev irodához visszakerült Tu-134-est, 1992-ben gyártott, hajtóművétől megfosztott Tu-204-eseket, de kiszolgált katonai tesztgépeket és roncsokat egyaránt.

Két légitársaságot megjárt Tu-134A  a Tupoljev színeiben –
2006-ban még repült

A látványos óriások, mint a fák mögött előtűnő Tu-95-ös vagy Tu-160-as mellett vadászgépek, egy- és kétüléses kísérleti gépek is megtalálhatóak.

Elhagyatott csarnokok és egy Tu-160-as vezérsík

1992-ben gyártott Tu-204-esek hajtómű nélkül

A leginkább szembeötlő kerítésen kívüli látványosságként a Tu-144-esek szolgálnak. A MAKS-on közelről is megnézhető (77115-ös) Tu-144-es volt az utoljára elkészült példány. 1984-ben repült először, de már soha nem állt szolgálatba az Aeroflotnál. Az első repülést követően néhány alkalommal az orosz űrrepülőgép, a Buran program pilótái végeztek vele gyakorló repüléseket.

A 77115-ös Tu-144-essel a Buran tesztpilótái is repültek

Ezek egyikén például 22 ezer méteres magasságból hajtottak végre az űrsiklóéhoz hasonló siklórepülésben történő leszállást.

Ennél a példánynál is érdekesebb a kordonon kívül álló 77114-es példány, amely valóban repüléstörténeti jelentőségű gép. 1981 áprilisában repült először, majd két év múlva összesen tizennégy világrekordot állított fel.

Ezekben megdöntötte a 10-30 tonna közötti teheremelés magassági rekordját – 18200 méterre emelkedett – és az 1-2000 km-es pályán repülés sebességi rekordját 2000 km/h feletti átlagsebességgel.

A 77114-es jelzésű példány fénykorában

A Tu-144-esek kivonása után magaslégköri kutatásokra használták, majd 1990-től ‘93-ig repülésképtelen állapotban tárolták a Zsukovszkíjon. 1996-ban a repülőgép újjáéledt. Ekkor amerikai cégek a NASA-val és a Tuploljevvel közösen felújították a még mindig alig több, mint 80 órát repült gépet.

A 77114-es Tu-144-es újjászületése –
NASA, Boeing, Rockwell a Tupoljev logó mellett

Hajtóműveit a Tu-160-asba is beépített Kuznyecov NK-21-esekre cserélték, majd 1996 novemberében újra végrehajtott egy második első felszállást, már Tu-144LL (repülő laboratórium) típusjelzéssel. Ezt követően 1999-ig összesen huszonhét alkalommal repült nagy sebességű teszteket és kísérleteket végrehajtva, amikor három alkalommal a NASA tesztpilótái vezették.

A gépet végül az amerikai finanszírozás megszűntével 1999-ben állították le.

Ugyanez a gép (a 77114-es) 2011 augusztusában a Zsukovszkíjon

A Zsukovszkíj bázison az itt említetteken kívül megtalálható az első és egyetlen folyékony hidrogén tüzelőanyagú hajtóművel is ellátott Tu-154-es, katapultülések tesztelésére használt An-12-es és még ki tudja, mennyi repüléstörténeti kuriózum.

A bázis és az ott fellelhető pusztulófélben lévő repülőgépek sokasága valószínűleg önmagában is megérne egy látogatást, amelyet nem vakít el a MAKS reflektorfénye.

Korábbi anyagaink:
MAKS 2011 – helyszíni beszámoló Moszkvából
Friss Tupoljev Tu-95 bombázó képek a GÉPMADARAK-ban
Tu-144 képek Moszkvából
A Tu-144-es, mint Konkordszkíj
Hóvihar az űrben – a Buran egy és kettő

Ajánlott linkek:
Nemzetközi Repülési és Űrhajózási Szalon (MAKS)
A Zsukovszkíj bázis története