Fejünkre eshet-e a korábbi kínai űrállomás?
A rövid válasz: talán.
Egy harvardi csillagász jóslata, miszerint a Tiengong-1 korábbi kínai űrállomás nemsokára visszazuhan majd a légkörbe, gyorsan körbejárta a világsajtót. A 8 tonnás két kicsi hengerszobás, a címképen nagyobb szerkezet felett a kínai irányítók nemrég elvesztették az irányítást, az űrállomás keringési pályája szép lassan süllyed a Föld felé.
A magyarul Mennyei Palota-1 nevű első kínai űrállomásnak természetesen volt magyar vonatkozása is. Az első tajkonautanő, vagyis kínai űrhajósnő az egyik hengerben pihenésképpen Rubik kockázott, amit már Kínában gyártottak akkor, részletek a Hölgypilóta blogunk cikkében. A korábbi kínai űrállomásnak nincsen hőpajzsa, ezért a légkörben valószínűleg elég. Ha ez nem lesz tökéletes, akkor kisebb darabok lehullhatnak a Földre.
Eddig a hatvan éves űrkorszakban egyetlen, azaz egyetlen egy ilyen esetet jegyeztek fel a krónikák, amikor eltalált egy embert egy űrszemét.
A képen látható Lottie Williams volt ez a szerencsés hölgy, akit 1997 januárjában parkbeli sétája közben vállon talált a képen látható 16 centis vasdarab, ami feltehetőleg egy amerikai rakétából származott, legalábbis a NASA se nem cáfolta, se nem erősítette meg. Lottie annyit érzett, mintha valaki megrázta volna a vállát.
Ha viccelni szeretnénk egy szójátékkal, akkor annyi az esélye itt Magyarországon a Mennyei Palota egy darabja vállunkra esésének, mintha megdobnának bennünket a lottó ötössel akkor, ha nem is lottózunk.
A cikközön beszámol nagyobb űrszemetek tökéletlen elégéséről is. Hoznak egy példát a szovjetektől, akik a 130 tonnás Mír űrállomás „eltemetését” a Csendes Óceán egy kevésbé használt szektorába vezényelték, így ami belőle nem égett el a légkörbe érve, az belehullott az óceán vizébe. Az amerikaiak pedig ugyan elvesztették az irányítást az elöregedett 77 tonnás Skylab felett, de annak el nem égett aprócska részei Ausztráliába egy sivatagban lelték örök halálukat.
Mi azt javasoljuk, hogy egész április végéig séta közben vagy máskor is nézzünk fel az égre és ha látunk egy villanást, akkor az lehet akár a korábbi kínai űrállomás is. Biztos, hogy nem az utóda, mert a kettes számú kínai űrállomás még szolgálatban van.
