Ferihegyi éjszakai repülési tilalom augusztustól öt pontban
Augusztustól bevezetik az éjszakai repülési tilalmat Budapest felett éjfél és hajnali öt óra között, a mély alvási időszakban Budapest irányban tervezetten nem szállhatnak majd fel és le repülőgépek a Liszt Ferenc-repülőtéren. Az erről szóló megállapodást Tarlós István főpolgármester és Palkovics László innovációs és technológiai miniszter jelentette be a Légiközlekedési és Repülőgépipari Tanács ülése után tegnap.
A tervezett intézkedés lényegét öt pontban kis magyarázatokkal ellátva foglaljuk össze.
1. Tervezett fel- és leszállás Budapest irányban éjfél és hajnali öt óra között nem lehetséges
A videóban Menráth Gábor elmondja, hogy működik a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren a toronyirányitás. Az új szabály azt jelenti, hogy a légitársaság nem adhat be olyan repülési tervet a budapesti járatának, amelyben a felszállás vagy a leszállás tervezett időpontja 0 és 5 óra közé esik. Valamikor mi is utaztunk Palma del Mallorca szigetére éjjeli indulással és hajnali érkezéssel, ilyen utak már nem lehetnek. Van ugyanakkor egy sor repülésbiztonsági és nemzetközi kötelezettség, amely szerint bizonyos helyzetekben a korlátozástól függetlenül leszállási lehetőséget kell biztosítani, de tervezett éjszakai utak nem lehetnek.
2. Hátszeles leszállási korlát 10 csomóra emelése
A légi irányításnak nincs szabad keze a repülőgépek repülőtérről való be- és kivezetésében. A szél iránya meghatározza a le és felszállás irányát, ami széllel szemben ideális. Kis mozgásteret ad, hogy 5 csomós – kb. 10 km/órás hátszéllel a mai szabályok szerint még lehetséges a le-felszállás. Ezt a korlátot akarja a minisztérium jogszabályban a nemzetközi tapasztalatok alapján a duplájára emelni, ami a légi forgalom nagyobb vecsési irányba terelését teszi lehetővé, tehermentesítve ezzel Budapest nagyobb érintettségét.
3. Kisebb zajjal repülő gépek repülésének ösztönzése
A miniszter ebben a Wizz Air élenjáró szerepét emelte ki, aki nemrég mutatta be az Airbus A321neo repülőgépét, melyből még idén 6 darabot hoz majd Pestre. Ahogy a bemutatóról szóló riportunkban leírtuk, a repülőgép típus több mint 50 százalékkal csendesebb az elődeinél. Ezt jól érzékeltük akkor, amikor a leszállás után a gép bekapcsolta a hajtómű fordítóját a fékezéshez, mi ott a leszállópálya mellett szinte nem hallottunk belőle semmit.
4. Hatósági állandó zajszintmérés és zajvédelmi díj
A zajszint mérését a közlekedési hatóság veszi át valószínűleg a Közlekedéstudományi Intézet szervezésében. Ha a zajszint meghaladja a határértéket, akkor azért az adott légitársaság felelősséggel tartozik és zajvédelmi díjat kell fizetnie. Többek között ezért lesz fontos a légitársaságok számára modernebb gépekkel Budapestre repülni. A szankciókból befolyó összegeket részben a zajmonitor rendszer fejlesztésére, nagyobb részben pedig a lakossági zajszigetelési programra fordítják.
5. Lakossági zajszintmérés igény és zajszigetelő nyílászárók program
A zajvédelmi bírság részben forrásként arra is jó lesz, hogy a lakosságot valóban megvédje az engedélyezett szint feletti zajterheléstől, mert a kormány támogatni fogja a leszállási folyosókban lakókat, hogy cseréljék ki a nyílászárókat korszerűbb és zajszigetelést nyújtó ablakokra, ajtókra. A zajmonitor rendszer fejlesztését pedig azzal is elősegítik, hogy a lakosság kérhet eseti zajszintérést olyan helyeken, amely nincs monitorozva.
A cikk írása közben érkezett a kép és a hír a Budapest Airporttól, hogy két hónapra lezárják a 2-es pályát. A képen a Vecsés felől látható pályavég az eddiginél lényegesen korszerűbb és megbízhatóbb műszeres leszállító berendezést kap. Addig az 1-es pálya viszi a forgalmat, de a nyári csúcsforgalomra már visszatér a kétpályás üzemmód.
Bővebben olvashat a sajtótájékoztatóról a minisztérium honlapján, vagy megnézheti azt videón a fővárosi önkormányzat honlapján, amelyek a cikk forrásául szolgáltak. A képeken a főpolgármester és a miniszter látható.