Európai légitársaságok állami támogatása a koronavírus idején

Az európai légi utasszállítás a vírus miatt nemrég szinte a nullára esett vissza, ezért a légitársaságok egy része nemzeti kormányukhoz fordult segítségért a csőd elkerülése érdekében.

A légitársaságok a helyzethez alkalmazkodás során kapacitásokat csökkentenek, ami elbocsátásokban, flotta csökkentésben, valamint új repülőgépek vásárlásának lemondásában, átvételének elhalasztásában nyilvánulnak meg. De ez még mind kevés a talpon maradáshoz, ezért a légitársaságok az európai nemzetállamok kormányaihoz fordultak segítségért.

Korábban is voltak ilyen megoldások, amikor az Európai Unió jóváhagyásához volt kötve az állami támogatás jogszerűsége. Bűvös szó akkor a szerkezet átalakítás követelménye volt, jó néhány légitársaság élt ezzel.
A koronavírus új hivatkozási alapot teremtett, méghozzá két lépcsőben. Első körben általában a nemzeti légitársaságok fordulnak a nemzeti kormányokhoz, még akkor is, ha leányvállalatok. A nemzeti kormányok pedig kőkeményen a nemzeti érdekeket követelik és érvényesítik a légitársaságok felé.

Általánosságban a járatokat és a munkaerőt az adott országban tartsák meg, vagy növeljék. Ha több ország légitársaságát összefogó holdingról van szó – például Air France KLM, IAG – akkor a támogatásokat csak az adott országban költhetik el. Ezt a holdingnak is garantálnia kell, mint legutóbb a spanyoloknál az IAG vagy az osztrákoknál a Lufthansának. Volt olyan is, amikor a nemzeti érdeket védték az EU-val szemben, mint a németeknél. Merkel kancellár is lobbizott azért, hogy végül jóval kevesebb értékes résidőt kellett felajánlani a konkurenciának.

Tárgyaltak olyan feltételekről, hogy a Lufthansa vegyen új Airbusokat a pénz egy részén, a franciáknál a rövid távú járatokat szüntessék meg vagy csökkentsék a nagy sebességű vonatok vonalán.

Az állami támogatások nem kitöltetlen csekkek, hanem különböző elemeket tartalmazó csomagok formájában jelentkeztek, főbb elemeit részletezem.

Állami tulajdonba vétel, az Alitáliánál ez szinte állandóan napirenden van, most várható a megvásárlás. A cseh nemzeti légtársaságot tulajdonló Smartwingsnél egy magánbefektető a kínaiak mellett a többségi tulajdonos, a magánbefektetőt az állam kivásárolná. A német állam a Lufthansában több mint 5 milliárd euró tőkejuttatás fejében 20 százalék részvényt szerzett papíron nagyon alacsony áron, de nem szól bele a napi üzletmenetbe, ahogy azt korábban írtam. Az osztrákok 150 millió vissza nem térítendő állami támogatás adtak a csomagban annak fejében, hogy a Lufthansa is ennyit tesz bele a saját leányvállalatába.

A másik elem az állam által adott hitel, amely szinte minden mentőcsomag része. A franciáknál ez 3 milliárd euró, az osztrákoknál ez 300 millió euró, a Lufthansánál ez 2,4 milliárd euró és még lehetne folytatni.

A következő elem az állami garancia vállalás, ami szinte minden támogatási csomag része. Így a bankoknak is vonzó már a hitel konzorciumban való részvétel.

Az európai jóváhagyások most a gazdasági összeomlásból való kilábalás miatt sokkal könnyebben jöttek-jönnek, bár a Támogatásokat Vizsgáló Iroda mellett talán nagyobb szerepe lehet a versenyért felelős EU vonalnak.

Európa felől eddig egy nevesített előny érkezett, hogy a támogatások fejében visszaadott résidőket csak olyan légitársaságok igényelhetik, akik támogatás mentesek.

Az állami támogatásokat EU szabályellenesnek minősíti Európa eddigi legnagyobbja, a Ryanair napjainkban már légitársasági csoport, aki nem kért ilyen segítséget. O’Leary vezérigazgató szerint az európai kormányok által adott több mint 30 milliárd euró támogatás azzal a veszéllyel jár, hogy ezek a nemzeti légitársaságok képesek lesznek önköltség alatti áron jegyeket kínálni. A zsugorodó piac miatt a vezér kemény árháborút vár, ezért a Ryanair az Európai Bírósághoz nyújt be keresetet a támogatások tisztességes piaci versenyt torzító hatása ellen.