BETA ALIA-250 csendesen beelőzte az eVTOL nagymenőket
Pár napja két katona berepülő pilóta őrnagy repült a helyből felszálló elektromos hajtású ALIÁ-val az amerikai légierő Agility Prime programjában. Egykori profi jégkorongozó által alapított cég maga mögé utasította az amerikai eVTOL nagymenőket.
Kyle Clark a profi hokiütőt harvardi diplomára cserélte, lassan húsz éve foglalkozik az elektromos repüléssel valamilyen módon. Ma már berepülő pilóta is, aki a BETA eVTOL-okon kívül merevszárnyú gépeken és helikoptereken is repül. Imádja a havat, igazi lokálpatrióta Vermont államban a keleti parton a kanadai határ mellett. Burlingtonban a repülőtéri hangárban működik a BETA Technologies cége. Ott közvetlenek az emberek és a polgármestertől a kormányzón át a szenátorig mindenki elérhető. Jó környezet arra, amit Clark Gretzkytől tanult, miszerint oda korcsolyázok, ahol a korong lesz, nem oda, ahol volt.
A BETA indulásáig Clark az elektromos és hibrid meghajtás különböző területein alapított kisebb cégeket, amit aztán sikerrel eladott. Hat éve a BETA Technologies-ban első befektetője és mentora Dr. Martine Rothblatt híres ügyvéd volt, aki tőzsdei cégében tüdő transzplantáció körében fejlesztett technológiákat. Ahol a szervszállításban a gyorsaság nélkülözhetetlen. Clark alapítóként saját pénze mellett helyi befektetőktől kapott még több 10 millió dollárt az induláshoz.
A BETA közel 30 repülőgépből és helikopterből álló flottát üzemeltet, Clark mindegyiket vezeti. A vezér meggyőződése, hogy pilótatudással egy mérnök könnyebben fejleszt, mint nélküle. Ezért a cég pénzén oktatják vagy át képzik az alkalmazottakat, sőt Clark négy gyermeke közül a legnagyobb lánynak előbb volt pilóta jogosítása, mint autó jogsija. Felesége pedig dizájnerként működik közre és ő a cég tyúkanyója.
A BETAban az alapító első eVTOL-ja a képen látható AVA volt, egy hagyományos heli-repülő.
Sok más fejlesztőhöz hasonlóan a fő csapás irányában a rotorforgás billentette át a repülőt függőlegesről vízszintes repülésbe, amit a szárny is segített. Több mint 100 sikeres repülés után három évvel ezelőtt Clark a kukába dobta az egészet.
Bonyolult volt a vezérlése, sok volt a forgó alkatrész, stb. Valószínűleg hatott rá az a furcsa helyzet, hogy olyan nagyágyuk is szenvedtek az engedélyezés elindításával vagy Új Zélandra menekültek, mint például a Google milliárdos Larry Page repülő autói.
Kyle Clark vezérigazgató három éve egy új koncepcióval jött, ami egyszerűen nagyszerű lett. A második modellnek ALIA lett a neve, jelezve a más úton haladást. Eleganciáját és erejét különösen felülről nézve pedig a sarkvidéki csér kismadár repülése ihlette. A csér imádja a napot, azért képes az északi és déli sark között évente kétszer több mint 30 ezer kilométert repülni, hogy elkerülje a sötétséget.
Clark ebbe az új repülőgép törzsbe egy hagyományos toló légcsavaros elektromos hajtású repülőgépet rakott bele. Amit olyan alkatrészekből építettek meg, amik már engedélyezettek. Az alapgép képes felszállni repülőtérről. A helyből felszálló képességet sem bonyolították, hanem a kabinnal párhuzamosan futó tartókra tették fel a négy szimpla emelő rotort. Amelyek vízszintes repüléskor irányba állva és becsukódva plusz szárnyként növelik a felhajtó erőt.
A trükköt Clark és csapata az összjátékban találta meg. A rotorok és a tolópropeller szinte az emelkedés kezdetétől együtt dolgozik azért, hogy a szárnyon minél hamarabb éledjen a felhajtóerő. Igy kevesebb energia kell a felemelés, billenés, vízszintes repülés eléréséhez és viszont.
Clark az üzleti sikert a fokozatosságban látja. A mentési és a három raklapos cargo változat lehet pilótával az indulás, majd amikor sok ezer órás repülési tapasztalat ebből összejön, jöhet a pilótás utasszállítás. Mindezt követi majd az önvezetés.
Az egyszerű, de nagyszerű ALIA eVTOL meghozta a sikert. Egyrészt több százmillió dollárt fektetett be a cégbe az Amazon zöld alapja. Másrészt az eVTOL repülőgép a vermonti egyik szenátor közreműködésével bekerült az amerikai légierő Agility Prime programjába.
A program a légierő részére keresi az új szállítási formákat a civil iparból. Az 50 millió dolláros szerződés közös fejlesztést is jelentett a légierő egyik intézetére támaszkodva. Hank Griffiths és Jonathan Appleby berepülő pilóta őrnagy egy hónap alatt tanulta meg könyvekből, szimulátoron és a BÉTA berepülő pilótáitól az ALIA vezetését és repült sikeresen.
Az ALIA azért kapta a 250 jelzőt, mert ekkora egy töltéssel mérföldben a hatótávolsága, ami közel 500 kilométer. 250 kilométer körüli az eVTOL utazó sebessége. Egy óra töltéssel újra repülheti ezt a távot. A BETA töltőket is gyárt azért, hogy minél hamarabb elterjedjen ez a repülési forma. A repült óra költsége alsó hangon is kevesebb, mint a hagyományos helikopterüzemeltetés fele. Két pilóta négy utas konfiguráció fér bele a személyszállításba.
A légierő programja a hagyományos piacon is sikert hozott, száznál több cargo ALIA nagy megrendelés jött a UPS-től. A BETAnál jövőre tervezik a pilótás cargo ALIA engedélyezésének befejezését és a sorozatgyártás megkezdését a burlingtoni repülőtéren.
Forrás: BETA Technologies és Agility Prime
