Lufthansa búcsúja a Boeing 737 flottájától
Hétfőn a Lufthansa Karlsruhe névre keresztelt Boeing 737-300 Classic repülőgépének Frankfurt – Hamburg – Frankfurt közötti repülésével hivatalosan is kivezették a típust a légitársaság flottájából. Gondolatok a fedélzetről.
A meghívót korábban írták
Erre az ünnepségre a képzeletbeli meghívót már akkor megírta a Lufthansa légitársaság, amikor az ezredfordulótól nem rendelte tovább a Boeingtől a keskeny törzsű 737-es újabb típusait, megálltak a Boeing 737-500-nál. Jól példázta ezt a Lufthansa Technik hamburgi Boeing hangárjában a nagy találkozás. A leszállás után bevontattak bennünket egy hatalmas hangárba, ahol annak másik végében egy már nem repülő és oktatási, képzési célokat szolgáló Boeing 737-500-as köszöntötte a kollégát.
Miért álltak le korábban a Boeing 737 rendeléssel? Első pillantásra nyilván a nemzeti ipar előnybe részesítése kerül szóba, érdekességként szintén Hamburgban található az Airbus másik nagy gyára. De talán fontosabb, hogy már akkor előre látták a diszkont légitársaságok egyre agresszívabb kihívását.
A Lufthansa hagyományos légitársaságként két különböző nagy közönséget szolgál. A tengerentúli utasok vonatkozásában nem volt elég az Airbus kétfolyosós kínálata. Pedig a frankfurti repülőtéren az indulás előtti ünnepség háttérzenéjét a nagy Airbus gépek fel-leszállása, gurulása adta. A330, a lassan kiöregedő négy hajtóműves A340, az emeletes nagy fehér bálna, az A380. Az új Airbus A350 XWB forgalomba állítására pedig pár hónapot még várni kell.
Az utasok körében a Boeing B747 Jumbo olyan ikon lehet, hogy a Lufthansa csak ennél az egy típusnál tartotta meg a Boeing jövőjét azzal, hogy üzemelteti az új 747-8-as púpos királyt. A reptéren néha kitakarta a Jumbo a kilátást, meg szinte mindenki odakapta a tekintetét, amikor a buszunk mellett a gurulón egy Jumbo elhúzott.
Éles versenyben a diszkont légitársaságokkal
A Lufthansa hagyományos légitársaság másik üzletága az európai és -környéki távolságokat, középtávú repülést igénylő közönség. Itt az európai utasok számát nézve a diszkont légitársaságok bibliája diktál, náluk a legnagyobb az évi növekedés. A diszkontoknál az első vezérelv az egytípusos üzemeltetés. Szerintem ezért repülnek a jövőben kizárólag csak az Airbus A320 család gépei a Lufthansa flotta színeiben. Ezért lett a Lufthansa a képen látható új Airbus A320neo első üzemeltetője, ami nem kis kockázattal jár, hiszen mindenhol vannak gyermekbetegségek. Viszont az új generációs hajtómű miatt 15 százalékkal kevesebb a fogyasztás, csendesebb az üzemelés, száz feletti a megrendelés.
A Lufthansa csoportszinten is ezt a nagy presztízst adó vonalat viszi, hiszen egyik leányvállalata, a Swiss volt az első, aki a kanadai Bombardier CS100 szintén új hatóműves jetjét mondhatni beüzemelteti, ahogy nálunk Ferihegyen megcsodálhattuk a gépet.
A Lufthansa nélkülözhetetlen szerepe a Boeing B737 létrejöttében
48 év, 148 Boeing 737 üzemeltetése a mérleg. A Boeing Lufthansa búcsúja alkalmából egy adatokban és képekben gazdag elegáns kiadványt jelentetett meg, amelyet már átlapoztam az ünnepi repülőúton is.
Az utasrepültetés történetében az igazán nagy dolgok a nagy egyéniségek nélkül nem jöttek volna létre. Miként Juan Trippe nélkül a Jumbo, vagy Howard Hughes nélkül a Connie nem lenne, úgy Gerhard Höltje professzor, a Lufthansa Technik hatvanas évekbeli vezérigazgatója nélkül nincs ma Boeing 737 sem.
A professzor a Lufthansa utas igényét úgy foglalta össze, hogy kell egy középtávú repülőgép, amely a Boeing 707 eleganciáját párosítja a Boeing 727 gyakorlatiasságával. Csak nem három, hanem két hajtóművel és legalább 100 utasra meghosszabbítva.
Ma már ilyen keresett és nagy számban eladott típusnál szinte hihetetlen, de a Lufthansa nagy megrendelése és a fejlesztésben való közreműködése nélkül nem szállhatott volna fel az első Boeing 737, amit a Lufthansa első légitársaságként üzemeltetett a világon. Ezt a sikeres 48 évet köszöntötte az ünnepi repülés, ahol az időjárás csak Frankfurtban volt kegyes hozzánk. Viszont a hamburgi leszállás során a vastag gyapjúpaplan felhőtakaró áttörésével megismerhettük a repülőgép kiváló műszeres képességeit is.
A visszaúton Ulrich Prade kapitány és típus főpilóta egy rövid nekifutással, könnyű légi szökkenéssel meredeken emelte el a 25 évesen is fiatal Boeinget a hamburgi pályáról, a búcsúrepülésen nem kötötte őt a gazdaságos emelkedés szabálya. A kívül-belül tip-top Boeing 737 több napos ünnepi repülésekben – utánunk másnap a Balatonnál – búcsúzott a Lufthansa színektől. Eladták az egyfolyosós Classic Boeingeket, a Karlsruhe-t öt társával együtt nemsokára Kaliforniába repülik át. A kapitány viszont marad a Boeing típusnál, átül majd a Boeing 747 Jumboba. A pilóták többségét pedig átképezik Airbusra, ahol a szarvkormány már csak emlék marad a dzsojsztik fogása közben.
Az ünnep szolid eleganciája
A Lufthansa búcsúja a repülésen megidézte a retrót. A videónkban is láthatóan a hatvanas évek légikisasszony ruhájában egy manökent szerződtetett a fedélzetre, így a légikisasszonyok jól szimbolizálták együtt a kezdetet és a típus üzemeltetésének befejezését.
Hasonló hangulatot adott a Danke Bobby motívum. Egy gyerekmese keretében a hatvanas években leképezték a típus születését, hogy az szerethetővé váljon a közönség számára. A történetben a B707 volt a papa, a B727 volt a mama, a Bobby gyerek meg a 737, amit a pilóta szleng mind a mai napig megőrzött.
Lufthansa történet bővebben
Az ünnepségre kiadott szép album ezt a címet viselte, kis papírzászlók voltak Hamburgban a virágokban és ezek díszítették a leves után kínált muffinokat. Az ünnepi szónokok a Bobby motívumot minden alkalommal beleszőtték beszédeikbe. Én is így búcsúznék:
