Daniel Genevey Red Bull Air Race pilótával beszélgettünk az év végén videón

Daniel Genevey Red Bull Air Race utánpótlás osztály pilóta első szezonja volt az idei, amiről exkluzív videó interjút adott a Repülni JÓ-nak angolul, mert szentendrei lakos létére még nem beszél olyan jól magyarul.
A motoros műrepülők között már a mesterek világában, az Unlimited kategóriában tagja volt a magyar válogatottnak, a Red Bull gyorsasági repülő versenyében pedig itthon ez év nyarán a Duna felett és a magyar közönség előtt megnyerte a kvalifikációt. Mikor nem versenyez, első tisztként az Air France-nál Boeing Tripleseven B777 óriásgépet vezet. A videó az interjú végén látható.

Hogyan lettél Red Bull Air Race pilóta és miben más ez a verseny, mint a műrepülés?

A legtöbb Red Bull pilóta műrepülő versenyzői háttérrel rendelkezik, néhányan közülünk a katonai légierőből jöttek. Az én esetem nagyon egyszerű, hiszen már több mint tíz éve vagyok műrepülő pilóta, és a legutóbbi versenyeken, az Európai Műrepülő Bajnokságon és a Világbajnokságon is jó eredményeket értem el a rangsorban. Ez után egyszerűen csak ki akartam próbálni egy más típusú repülést is egy új gépen, ami egy új kihívást is jelent egyben a műrepülések után.

Ez a verseny meglehetősen különbözik a műrepüléstől, mert bár közel hasonló figurákat repülünk, de nagyon gyorsan és nagyon közel a talajhoz, ami egy más kezelési technikát igényel, ami egy pilótának új kihívást jelent. Amikor már egészen tapasztalt műrepülő pilótának számít valaki, akkor ki akar próbálni új technikákat. Én például nagyon örültem, amikor a freestyle műfajban is kipróbálhattam magam, és annak is, hogy most a Red Bull Air Race-eken indulhatok, mivel ez egy nagyon más, igazi kihívásokat jelentő műfaj.

Mi volt a legnehezebb ebben a versenyben és hogy sikerült az első évadod az utánpótlás osztályban?

A legnehezebb feladatot számomra az jelentette, hogy hozzá kellett szoknom egy, a talajhoz nagyon közeli repüléshez. Nem azt akarom mondani, hogy ez különösebb nehézséget okozott volna a számomra, hanem hogy egy nagyon újfajta kihívást jelentett. Ez ugyanis nagyon könnyű, ha az ember lépésről-lépésre akarja elérni, és nagyon könnyű, ha nem akar túl gyors lenni. Csupán tiszteletben kell tartani a szabályokat, a Red Bull pedig rendszeres edzéseket és képzéseket tart nekünk erről. Szóval ezek után végigrepülni a pályát nem igazán nehéz, csak nekünk, mint az utánpótlás pilótáknak, meg kell találnunk azokat a technikákat, amivel egyre gyorsabbak és gyorsabbak lehetünk, ugyanakkor még biztonságosan tudunk repülni. Ez az, amit én is próbáltam elérni ebben az évben, és azt kell, hogy mondjam, nem is olyan rosszul.

Hogy milyen volt az első évadom ebben az évben? Azt kell, hogy mondjam, elképesztő volt. Nagyon boldog voltam, hogy Extrával repülhettem a versenyeken, meg hogy elérhettem jó eredményeket is, például ahogyan a budapesti időmérő edzést megnyerhettem, és legfőképpen, hogy rendkívül jó hangulatban telt az egész! És tudom, hogy ha versenyzőként jó eredményeket akarunk elérni, akkor nagyon fontos a jó hangulat, mert ha ez megvan, akkor tudunk megtenni mindent a repüléseinkért is. Tehát én nagyon boldog voltam mindezek miatt. Mint ahogyan azért is, hogy apránként fejlődhettem, nem akartam egyből és túl gyorsan túl magasra jutni, megtehettem volna, de én azt gondolom, az év végére már sokkal magabiztossá váltam, a gépet, és magamat illetően is, magával a versenykörülményekkel, mint a média nyilvánosság, meg ilyenek, szóval ezzel is eléggé meg vagyok elégedve. És bár biztos vagyok abban is, hogy a következő évben még jobban fogom csinálni, örülök annak, amit ebben az évben nyújthattam.

Melyik volt a kedvenc versenyed ebben az évben?

Hát, az biztos, hogy számomra Budapest nagyon különleges élmény volt, a családom körében versenyezni, a városban, ahol élünk, olyan volt, mint egy megvalósult álom! Nagyon örültem, hogy itt versenyezhettem. De Portóban szintén nagyon érdekes volt, szerettem az ottani pályát, azt hiszem, nagyon jó eredményt érhettem volna el, de hát történt ez-az, az időjárási viszonyok nem voltak túl jók, amikor repültem. Úgyszintén a legelső versenyem, amikor először versenyeztem utánpótlás pilótaként San Diegóban nagy megmérettetés volt, de mégis, egész jó eredményekkel tudtam zárni. Hát, ami biztos, hogy nagyon várom, hogy újra Budapesten versenyezhessek, de azért természetesen a többi helyszínt is.

Jővőre már Extra helyett Zivko Edge 540 V2 lesz az utánpótlás osztály gépe. Repültél már vele?

Igen. Ez a repülő rendkívül gyors. Ebben az évben csak kipróbálhattuk, és tudjuk, hogy a következő évben már ezzel fogunk versenyezni. Én személy szerint már alig várom, hogy újra repülhessek ezzel a géppel. Ez egy elképesztően gyors, erős gép, sokkal kevesebb energiába kerül majd végigmenni vele a pályán, mint amit az Extra igényelt, nagyon különleges gép, 200 csomóval menni ezzel a géppel őrületes lesz! Úgyhogy azt hiszem, egy kicsit visszafogottabban kezdünk majd, és hát, igen, el kell, hogy mondjam, hogy az első benyomásom, miután először mentem végig a pályán és szálltam le az Edge-vel, az volt, hogy hú, ezzel a géppel az egész szinte könnyebb volt, mint az Extrával! Mivel ez a gép sokkal jobban teljesít, nem esik át egykönnyen, szóval, hát igen, nagyon várom már, hogy újra repülhessek ezzel a géppel.

Hogy milyen tapasztalataim voltak az új géppel? Az Edge-vel csak néhány alkalommal repülhettünk, hogy biztosak lehessünk a megfelelő kezelésében, tehát ezek csak az első ismerkedések voltak az új géppel. Néhány versenykört tehettünk vele, és ahogy már mondtam, én nagyon megszerettem, egy nagyon jó, nagyon különleges gépnek tartom. A következő évad nem csupán a pilótáknak lesz szédületes, de a közönségnek is, hiszen az Edge-vel repülő utánpótlás mezőny futamai jóval izgalmasabb képet mutatnak majd a versenyt kedvelők számára, hiszen gyorsabban tudunk majd repülni, és jobb lesz a gépeknek teljesítménye. Igen, arra számítok, hogy nagyon, tehát hogy a 2018-as évad Red Bull Air Race versenyei nagyon szédületesek lesznek.

Volt edzőtábor az új géppel?

Igen, volt olyan edzőtábor, ahol összeszokhattunk az új géppel, és szintén itt szerezhettünk tapasztalatokat az Edge-vel a pályán is, és ahogy már említettem, nekem nagyon megtetszett a gép, nagyon izgalmas volt vele repülni. A következő versenyek előtt, úgy tudom, csak szabadedzésekre lesz lehetőségünk a versenyhelyszínek pályáin. Tehát a felkészülés ugyanaz lesz, ugyanúgy marad, mint ahogyan a 2017-es évben is volt.

Az utánpótlás osztályban a pilóták nem vesznek részt minden versenyen, jövőre hol szeretnél indulni?

Az biztos, hogy Budapesten, és ahogy az már ismert, legelső alkalommal Franciaországban is megrendezésre kerül egy verseny, izgatottan várom, hogy repülhessek Cannes-ban is, jól is ismerem ezt a helyszínt, hiszen korábban egy jó darabig éltem ott, tehát ez is nagyon izgalmas lenne. És igen, a verseny évadot majd Abu Dhabiban kezdjük, nekem ez lesz a legelső alkalmam Abu Dhabiban, mert 2017-ben én ott nem indultam, ugyanígy először fogok az ázsiai helyszínen is versenyezni, amit szintén nagyon izgatottan várok. Tehát ami biztos, hogy a következő versenyévadban öt helyszínen fogok versenyezni, és arra számítok, hogy jövőre is legalább olyan jól fogok versenyezni, mint az idei évadban. A célom természetesen, hogy feljussak a dobogóra, igen, de tudom, hogy a barátaim, a többi pilóta a mezőnyben nagyon jók és nagyon tapasztaltak, szóval nehéz lesz gyorsabbnak lenni náluk, de nem félek, mert eltökélt vagyok abban, hogy legalább olyan jól csináljam, mint ők!

Az első szezonban, idén nem jutottál be a legjobb 6 közé, de a 2018-as szezonod biztosan jobban sikerül.

Hát persze, mi az, hogy! Ez a célom, nem hátul végezni, rossz helyezést kapni. De hát minden versenyző célja az első hely, hogy az első legyen. Az egyetlen, amit tenni kell, ha valaki biztosra akarja venni, hogy eljusson eddig a pontig, az lépésről lépésre, haladni előre, és ez az pontosan, amit én is akarok. Biztos akarok lenni abban, hogy ha eljutok az első helyezésig, azt megérdemelten kapjam meg, azért, mert én repültem a legjobbat. Tulajdonképpen számomra minden verseny egyben egy edzőtábor is, minden verseny új tapasztalatokkal gazdagít, és ezekből a tapasztalatokból építkezem, fejlesztem a repüléseim, és arra számítok, ha ez beválik, akkor előbb vagy utóbb az első helyen végzek.

Többet gyakorolsz majd jövőre?

Ez az évad sajátságos volt számomra abból a szempontból, hogy a munkám miatt nem igazán maradt időm másra, csak a Red Bull Air Race-eken tudtam részt venni. De a következő évben arra készülök, hogy több műrepülő edzőtáborban is részt vegyek, ezek nagyon jó alkalmak lesznek, hogy szinte egész évben repülhessek. Szóval azt gondolom, hogy a következő év jobban sikerül majd, mert ha tudom csinálni a műrepülést is, és bennem lesz állandóan a versenykedv, az edzések, és a többi, az jót fog tenni. Úgy vélem, egy hónapban egy héten át gyakorolni kell ahhoz, hogy a repülési készségeket szinten tartsuk. És a versenyekhez még annyit, ahogyan korábban elhangzott a kérdés, vajon az új gépekkel tudunk-e edzeni, nos az évad az Edge-ekkel ugyanaz lesz, mint ami az elmúlt évad volt az Extrákkal, mert nem lesz saját gépünk, szabadedzéseink lesznek minden versenyhelyszínen, de ez elég is lesz, hiszen már ismerjük a gépet, ismerjük a viselkedését, a pályát, és így tovább. Ami fontos, hogy minden versenyhelyszínen még a versenyek előtt legalább három-négy alkalommal le tudjuk repülni a pályát a géppel. De hát ez az, amit csinálunk is.

Edzőtáborunk külön erre az új gépre nem lesz. Ahogyan az ismert, három Edge gépe lesz a mezőnynek, ez a három gép jut az összes utánpótlás pilótának, és mindegyikkel fogunk repülni, nem lesz olyan, hogy egy gép csak egy pilótának jár, ez a három gép ugyanúgy mindenkié lesz. Szóval ha esetleg az egyik gép egy icipicit más lenne, mint a többi, akkor is ugyannyi esélye lesz mindenkinek, mivel a gépeket véletlenszerűen osztják ránk, sosem lehet tudni előre, hogy éppen melyik géppel ki fog repülni. De nekem ez tetszik, mert végére a pilóták között lesznek a különbségek.

Víz vagy föld felett repülsz szívesebben, mi a különbség a két pálya között a verseny során?

Az elmúlt évadban voltak víz feletti pályáink, mint például itthon Budapesten, vagy Portóban, és voltak föld feletti pályáink is, ez utóbbi nekem legelőször és egyetlen egyszer volt csak az évben, Lausitzban. Igazából nincs jelentős különbség. Talán annyi, hogy a Németországban rendezett versenyen a pálya a sajátos elhelyezkedése miatt nem volt tökéletesen sima felszínű, ezért nagyon kellett figyelnünk még az egészen apró szinteltérésekre is a repüléseink alatt. Ez néha lehet cseles, de egyébként nincs nagy eltérés a két pályatípus között. A víz feletti repülés szintén lehet cseles, például a nap végén, amikor a víz nagyon fénylő és sima felületű, a repülési körülmények ekkor egy kicsit nehézkessé válhatnak a pilóták számára. Erre figyelnünk kell, de semmit nem lehetetlen végigcsinálni, egyszerűen csak hozzá kell edződni.

Azt kell, hogy mondjam, például San Diegóban ebben az évben, ahol legelőször repültem víz feletti pályán, 20 méter magasan és 200 csomóval, hát az elképesztő volt, de meg lehetett szokni, mert a pilótáknak a viszonyítási pont az minden esetben a pylon. Mindig a piros csíkot figyeljük a pylonokon, ez az, amit szemmel kell tartanunk, és előfordulhat, hogy nehézségeink adódnak, ha éppen nem találjuk ezt a piros csíkot, mondjuk amikor élesen fordulunk vissza, nos ebben az esetben azt mondhatom, hogy igen, lehet veszélyes a víz feletti repülés, mert ha nem lehet látni a horizontot, a különbséget a víz szintje és az ég között, na akkor el lehet veszni. Ilyenkor megtörténhet néha a magasságvesztés vagy az ehhez hasonló dolgok. Tehát ez az, amire figyelnünk kell. De egyébként víz felett repülni egyszerűen csak egy jó buli, ez egy tökéletesen sima felület, szóval tényleg nagyon klassz, különösen, ha ez a pálya város szívében van, mint Budapesten vagy Portóban, az egészen hihetetlen.

Jövőre még a Lánchíd felett repülsz Budapesten, hiszen csak a mester pilóták kezdhetik alatta átrepülve a versenyt. Hogy látod, mikor éred el majd az utóbbit?

Azt szeretnéd tudni, hogy mikor repülhetek majd át a Lánchíd alatt? Hát természetesen ez az egyik álmom, honnan tudtad? Persze mindenki át akar repülni a Lánchíd alatt Budapesten, én azt hiszem ez az egyik csúcs élménye a Red Bull pilótáknak! És hát természetesen az enyém is az lesz, ha már mester pilóta leszek, és ez az, amit szeretnék. Jelenleg az utánpótlás mezőnyben ez nem megengedett, de az biztos, hogy mi itt csak edzünk, az utánpótlás pilóták csak edzenek, és pontosan arra edzenek, hogy mester pilóta válhasson belőlük, és hát mindegyikünk vágya, hogy egyszer átrepülhessen a Lánchíd alatt, nem csak nekem, mindannyiunknak. Nagyon örülök, hogy 2018-ban ismét repülhetek Magyarországon.

Köszönöm a beszélgetést és sok sikert jövőre!

Javaslom az interjú megnézését mindenkinek, mert a beszélgetés alatt videókban és képekben gazdagon mutatjuk Daniel idei szezonját.

A szöveget fordította dr. Genevey-Vaszilkó Zsuzsanna, a videó a Canon Magyarország támogatásával készült, köszönet érte. Fotók Red Bull, a család (2 és 3), az utolsó kép Vámosi Sándor.