Norvég kis elektromos hibrid hidroplán apró szűzrepülése a betonon
Tavaly ismertem meg a norvég kis elektromos hibrid hidroplán feltalálóját, Tomas Brodreskift viking srácot a friedrichshafeni kiállításon. A héten buborék hidroplánja először emelkedett a levegőbe, pontosabban szökkent egy elég rendeset a reptér betonján.
A történet ott kezdődik, amikor Tomas még nem is élt, több mint negyven évvel ezelőtt. A hetvenes években egy német repülőgép tervező, Günther Pöschel kompozitból olyan sokéltű repülőgépet épített, amely moduláris szerkezetével 2-20 személyes lehetett. Úszó szárnyat rakott a törzshöz, szokatlan módon helyezte el a hajtóművet. A repülőgép a könnyű sárkányszerkezet miatt nagyobb, tágasabb lehetett, fűről, földről, betonról, vízről, hóról és ki tudja még honnan képes volt felszállni.
Itt egy kép az egyik megépített és Equator-nak nevezett 6-8 személyes kétéltű repülőgépről, amely repült, de a fejlesztése valamiért megakadt három példánynál.
Aztán egy norvég egyetemista srác, Tomas, aki 2010-ben építészeti tervezőként, vagy ahogy ő mondja, dizájnerként végzett az oslói egyetemen, magáénak érezte Günther Pöschel örökségét és elhatározta, hogy barátaival újra éleszti azt.
Két év alatt összehozták a céget, természetesen Equator Aircraft Norway néven, az első gépüket Equator P2 Xcursion néven fejlesztik. A kompozit szerkezet ma már nem olyan nagy szám, az úszószárny beillesztése a kabin buborékba viszont nagyon elegáns. Meghajtás természetesen elektromos, amit még egy erőmű is támogat árammal, ezért hibrid is. No meg a nagy gépeknél divatos dzsojsztik és számítógép kontroll, így egyből benne van az autonóm pilóta nélküli irányítás is.
Norvég kisvállalkozásként bemutatkoztak a világ legnagyobb pilóta találkozóján, Amerikában OshKosh-ban, amit egyébként az EAA, a Kisérleti Repülőgépek Egyesülete rendez. De a világpremiert tavaly a majdnem kész géppel Európa kisgépes fővárosában, Friedrichshafenben, az Aero-n mutatták be. Ott készítettem Tomas kommentárjával ezt a videót, sajnos, csak angolul van meg.
Norvégia nagyon támogatja a zöld projekteket, az elektromos hajtás mintaállama lesz, de Tomasék a közösségi finanszírozás eszközével is élnek. Bebiztosították a jövőjüket azzal, hogy 2019 évre elnyerték a Norvég Kutatási Tanács kisvállalkozások részére biztosított támogatását a FlightSmart, vagyis a hibrid elektromos könnyű légi járművek pilóta nélküli irányítási rendszere témában. Ebben a drón projektben partnerük egy másik norvég úttörő kisvállalat, a Maritime Robotics és 3 év alatt kell működőképes drón rajt bemutatniuk. A projekt jellegét jól visszaadja az alábbi kép.
Zárásként egy tavalyi friedrichshafeni emlék, amikor beültem a nyitó videón még egy kicsit bizonytalanul emelkedő-szökkenő Equator P2 Xcursion kabinjába. Kis ujjal hátracsúsztatható a buborék ablak, könnyű a beszállás. A kabinban elvarázsolt a kényelem, nincs pedál a lábnál, kézre áll a dzsojsztik és a gázkar, a buborék üveg miatt tökéletes minden irányban a kilátás.
A számítógépen keresztüli vezérlés miatt szerintem nemsokára eldobható a dzsojsztik és a gázkar, mint az autonóm légi taxiknál, remélem, hogy a húszas évek közepén utasként akár egyedül is repülhetek majd Tomasék hidroplánjával.
