AirAsia 6000 méteres vészsüllyedése, naná, hogy pánikba estek a fedélzeten
A múlt héten az AirAsia Airbus A320 repülőgépe vészsüllyedést hajtott végre, mert utazási magasságon elszállt a kabinnyomás. Sajnos a világsajtó nagyobb része bulvárhírt gyártott belőle, miszerint a személyzet nem állt a helyzet magaslatán. Viszonylag kevés adat birtokában érdemes körüljárni, így lehetett-e?
A sugárhajtású utasszállító repülőgépek számára a legkedvezőbb utazási magasság 10-12 000 méter között mínusz 50 fok külső hőmérséklet mellett alakult ki. Itt már annyira ritka a levegőben az oxigén, hogy az alkalmatlan az emberi életet fenntartására.
Ezen a magasságon az utasszállító repülőgépek mesterséges életfeltételek között repülnek. A felszállás után 3000 méter körül az automatika túlnyomást hoz létre a pilótafülkében és az utas kabinban egyaránt. A gyártott levegő 2500 méter magasságú nyomásnak felel meg, mert azt még az ember könnyen elbírja, de sajnos a „műlevegő” elég száraz. Másrészt a benti levegő hőmérséklete utazási magasságon több mint 70 fok különbséget egyensúlyoz ki.
Csak zárójelben jegyzem meg, hogy az utas komfortban előreléptek az új kompozit repülőgépek, mert ott már külön kompresszorból jön a csak 1800 méter magasságnak megfelelő a nyomás és páradúsabb a levegő, ezért kevésbé érzi az utas fáradtnak magát a leszállás után.
Ha utazási magasságon elmegy a kabinnyomás, akkor vészhelyzet áll elő. Annak elhárítására a repülőgép gyártók előírásokat adnak, a személyzet pedig ezt folyamatosan évente szimulátorban gyakorolja.
A kabinnyomás hiányát kivédő manővert vészsüllyedésnek hívják. Mi történik kifelé és mi a feladat az utasok irányában?
A pilóták azonnal felveszik az oxigén maszkot, vészhelyzetet jelentenek, a légi irányítók „kitakarítják” alattuk a légteret. A pilóták a repülőgépet percenként nagyjából 2000 méter körüli süllyedéssel 3000 méter magasságra kormányozzák, ahol már túlnyomás nélkül is biztosítottak az életfeltételek.
Volt alkalmam még a Malév pilóta szimulátorában egy ilyen vészhelyzeti gyakorlatot leforgatni.
A vészsüllyedés önmagában nem elég a veszély elhárítására, hiszen az utasok egyrészt nem bírnák ki levegő nélkül a vészsüllyedés perceit, másrészt a rosszul végrehajtott hirtelen süllyedés következtében felléphet súlytalanság, ami súlyos sérüléseket okozhat.
Az elsőt a repülőgépgyártók látványosan oldják meg, hiszen a vészsüllyedés megkezdésekor kiesnek az utasok orra elé az oxigénmaszkok. Ha nem figyeltünk a felszállás előtt a biztonsági oktatáson, akkor is ösztönösen érte nyúlunk, vagy segítünk a szomszédunknak, persze könnyű ezt így leírni.
A vészsüllyedés nem Zéro-G repülés
Az űrhajós kiképzésben, vagy extrém szolgáltatásként mesterségesen is előidézhető a levegőben a súlytalanság, ezeket a repüléseket Zero G-repülésnek hívják. Mutatunk egy glamour modellt is súlytalansági repülés közben.
A repülőgépet éppen vezető pilóta mindig be van kötve, vészsüllyedésnél a másik pilóta is ezt teszi. A vészsüllyedés esetén, akár a turbulenciánál a kabinban az utasok sérülését kell elkerülni. Egyből kigyulladnak az Öveket becsatolni feliratok, illetve a kabin személyzete is – folyamatos vészhelyzeti kiképzése okán – hangosan parancsot ad az övek becsatolására. Ezt hallani az AirAsia videón is, – Fasten seat belts – ahol a képen látható videó készítője az oxigénmaszk felhelyezése után már biztonságban érezte magát ahhoz, hogy megörökítse a helyzetet.
Találtunk egy info grafikát a Twitteren, ami jól mutatja a szükséges manővert.
Az AirAsia Indonesia Airbus A320 gépen 145 utas repült Perthből Baliba, az eset 25 perccel a felszállás után kezdődött, a vészsüllyedés után a repülőgép rendben leszállt a kiinduló repülőtérre. Senki nem sérült meg, de az természetes, hogy az utasokat megviselte a szokatlan manőver, sokan kezdetben pánikba estek, a szokatlan intenzitású süllyedés miatt halálfélelmük volt, stb. Láttunk olyan fedélzeti videót a vészsüllyedés után, amikor az átéltek után remegett az utas kezében a telefon, miközben a kapitány megköszönte az utasok együttműködését a vészhelyzet során.
Néhányan már a földön a repülőtéren a személyzetet kritizálták, hogy nem voltak a helyzet magaslatán, de a manőver végrehajtása nem ezt támasztotta alá. A bulvársajtó meg csak szította tovább tüzet, mert az nekik nem hír, hogy egy vészhelyzetet profin megoldanak, az utasokat a következő géppel elszállítják.
Pedig a repülés biztonságának ez is része, ezért lehet nyugodtan felülni egy repülőgépre, ha nagyon ritkán mégis előfordul valami vészhelyzet, akkor a személyzet szimulátorban ki van képezve annak elhárítására. Erről szól a Légikatasztrófa a jövőnek üzen című könyvünk is.
