Boom Supersonic jövőrepülőgépbe 10 millió dollárt fektetett a japán nemzeti légitársaság
Lehet, hogy egy fél évtized múlva mégis lesz hangsebesség feletti utasszállító repülés a világon?
Start-up a világon annyi, mint égen a csillag. Akkor érdemes őket komolyan venni, ha megjelenik egy súlyos iparági szereplő, aki tőkéjével és a fejlesztés nyilvános felvállalásával ad súlyt a projektnek.
A Boom Supersonic egy denveri fejlesztés, akkor lehetett róla először hallani, amikor Sir Richard Branson nagybefektető 10 gépet rendelt tőlük. Branson kitörölhetetlen személyisége a repülésnek, bár nemrég szememben kissé hiteltelenné vált azzal, ahogy a Virgin Galactic űrugrásos céget kezeli. Érthetetlen, hogy miért nem tudnak megbirkózni a rakéta problémájukkal már több mint egy éve. Na Boom, így gondoltam akkor a világsajtóban végigfutó hírre.
Pedig a denveri fiuk reális kérdést feszegetnek, amikor a szuperszonikus repülés újrateremtésében hisznek. Amióta több mint 10 éve a Concorde párizsi katasztrófája végleg betett a szuperszonikus közforgalmi repülésnek, sokat változott a világ. A nagy gépek ma már kompozitból épülnek, új elvű hajtóművek és irányítási rendszerek válnak általánossá, másrészt a sokat , de nem saját géppel repülő üzletemberek szívesen feleznék le a földrészek közötti repülési időt, főleg ha mindezt a mai első osztályú jegyár színvonalán megkaphatják. Végül a hatóságok se olyan elutasítóan merevek már a szárazföld feletti hangrobbanás kérdésében.
Két gép lesz a cég terméke, látszik, hogy a deltaszárnyas elrendezés ebben a műfajban örök. A nagyobb gép két belső konfigurációban készül, egy osztályos elrendezésben 55 személyes, minden utas ablak mellett ül, de kínálnak egy foteles elrendezést is, ahol 30 ember nagyobb luxusban utazhat, 15 meg a korábbiban, már bemutatták a belső tér székeit.
Óránként 2335 kilométeres sebességet céloznak meg egyelőre csak a tengerek felett, közel 18 ezer kilométer hatótávolsággal. Nem egészen 3000 méteres pályáról képes lesz majd a gép üzemelni. Szerintük egy utasra vetítve nem kerül többe az üzemelés, mint a mai hasonló utakat repülő gépek átlaga. Előnyök a címképen.
A kisebb Boom az egy demonstrátor, amit az amerikai történelem alapján XB-1-neveznek, azon akarják megmutatni, hogy képesek ilyen gép építésére. Mit mondjak, hasonlít egy mai vadászgéphez, csak az óra hosszabb, nemrég mutatták be a hangárban.
A céget három éve alapították, motorja egy fiatal srác, aki ugyan hobbi pilóta, de korábban nem a repülőiparban, hanem a tech cégeknél, az Amazonnál és a Grupon-nál dolgozott. Branson is lemezkiadó és könnyűzene forgalmazó volt egykoron, miként Elon Musk is egy internetes fizetési megoldásból szedte össze első millióit.
Figyeljünk a névre, Black Scholl alapító vezérigazgató nem lehet ügyetlen, ha a maga köré gyűjtött 30 mérnökkel 10 millió dolláros befektetést szerzett a JAL légitársaságtól, amit a japánok megfejeltek 20 darab visszavonhatatlan megrendeléssel is.
Forrás: Boom Supersonic
