Cora és Seaglider, két ígéretes új fejlesztés a Boeing eVTOL romokon

A Boeing az Airbushoz hasonlóan úgy döntött, hogy saját helyből felszálló elektromos légitaxit fejleszt. Nem igazán jött be.

A Boeing eVTOL gépét Aurorának hívták, egy leányvállalat keretében folyt a pilóta nélküli fejlesztés. Az Aurorát oldalt négy-négy rotor emelte fel. Az átbillenés után a kabin végén egy toló légcsavar biztosította a vízszintes repülést a szárnyak felhajtó erejével.

2019 nyarán egy kísérleti repülés során a távpilóta nagy rezgést észlelt. Leszállási paranccsal átadta a vezérlést a robot pilótának. A robot a rezgést a levegőben földet érésnek érzékelte, leállította a rotorokat. Az Aurora lezuhant, rendesen összetörött.

Ennek nem lett volna akkora jelentősége, ha nincsenek korábban a Boeing 737 MAX katasztrófák. Az eladott MAXok a vizsgálatok idejére földre kényszerültek, a legyártott MAX-ok átvétele elmaradt. A Boeing 2019-2020 években nehéz helyzetbe került, jöttek a pénzügyi megszorítások.

2019 decemberében az Aurora leányvállalat alkalmazottainak felét átirányították. A Boeing elfoglalta a hasonló profilú, de előrébb tartó Wisk céget. A vezetők Boeing-esek lettek.

A videómban látható, hogy a Wisk gépe, a Cora szellemesebben oldotta meg az emelő funkciót a szárnyakra rakott bumfordi rotorokkal. Larry Page elvitte a berepüléseket Új Zélandra, de nem tudott Amerikában előre lépni. Page feltehetően bízott a Boeing nagyobb lobbi erejében, azért társult vele kisebbségi részesedésben. Amikor az egész világon a hatóságok a pilótás változat engedélyeztetését erőltették, akkor a pilótanélküliség fenntartására ez remek húzásnak tűnt. Másfél év után úgy látszik, bejött.

A Wisk cég 7 darab Cora géppel rendelkezik. Már kaptak engedélyt az USA-ban is próbarepülésekre. Több mint 2000 kísérleti repülésük volt. De folytatják Új Zélandon is, ahol már légtér integrációs repülések történnek távpilóták biztosításával. Ott előbb kapnak engedélyt ily módon utasszállításra. Amerikában is egyeztetnek a hatósággal. Nem vették igénybe a surranó pályát, amit a légierő Agilitiy Prime programja kínált ilyen cégeknek gyakorló repülésre.

2020 közepén a Boeing az Aurora programot leállította. A 100 ember egy része korábban integrálódott a Wisk cégbe. A maradékból néhányan nemrégen új céget alapítottak.

Nem tülekedtek, okosan nem a száz valahányadikként helyből felszálló repcsi koncepcióval rukkoltak ki. Start up-juk tárgya egy párna hatáson alapuló repülőgép, ami a parti vizek felett néhány méterrel repülhet majd. Ez a fejlesztés egy-két versenytárssal mozdult meg nemrég Amerikában.

A duó az MIT-en végzett, a bostoni, harvardi ökoszisztéma öleli körül őket. A Boeing Aurora leányvállalati munka sem volt rossz ajánló levél. Egyik a járműhöz, másik a robotikához ért jobban. Ezért Bostonban alapítottak start-up-ot, egyből 9 millió dolláros mag finanszírozást szereztek. A cég neve REGENT mozaikszó, angolul Regional Electric Ground Effect Naval Transport. Magyarul valahogy így lenne helyes – Regionális Elektromos Párna Hatáson Alapuló Tengeri Szállítás.

WIG (wing-in-ground-effect), határfelületi vagy a párna hatáson alapuló repülőgép, oroszul ekranoplán. A srácok nem a Kaszpi tenger szörnyével indultak, hanem inkább egy 12 személyes változattal. Neve Seaglider.

Mit ígérnek? 2025-re kész a Seaglider, amely több mint 300 km/h sebességgel képes a tenger felett repülni. Az akkumulátorok kapacitása miatt előbb rövidebb utakat terveznek. Manhattanből Hampthonba, vagy a Hawaii szigetek között, illetve Miami környékén. Később jöhetnek a nagyobb távolságok, mint Boston és New York között, vagy Los Angelesből és San Franciscoba.

Év végére egy negyed nagyságú modellt ígérnek. Egyszerűbbnek tűnik a fejlődésük, mert a párnahatáson alapuló repülőjük vízi jármű. Nem az FAA, a Szövetségi Légiközlekedési Hatóság, hanem az amerikai parti őrség szabályozza őket. Nem kell külön kikötőket építeniük, az elektromos töltési infrastruktúra hajóknak, autóknak már létezik.