eBeaver hidroplán nagyobb energia sűrűségű akkumulátorokat kap Svájcból
Több mint egy éves nagy csend után a Föld napján újra repült Kanadában a Hairbour Air elektromos hajtásúra átalakított, 64 éves DHC-2 Beaver utasszállító hidroplánja.
11 éve ültem a légitársaság DHC-3 Turbo Otterén, a Vancouver-Nanaimo távot 15 perc alatt repültük le. A Harbour Air a világ legnagyobb hidroplán kereskedelmi légitársasága, amely többnyire fél óránál rövidebb utakat repül. Erre már ma is elég az akkumulátor kapacitás.
Videó összeállításomban bemutattam a 2019. decemberben Vancouver-ben történt 15 perc hosszú, 25 perc tartalékkal végrehajtott szűzrepülést. A 750 lóerős Magni500 motorral és hajtásrendszerrel történt repülés akkor világszenzáció volt, 2023 évre ígérték a hidroplán légitársaság flottájának elektromos hajtásúvá alakítását.
A Harbour Air alapító vezérigazgatója szerint az átalakítás nem kerülne jelentősen többe, mint egy esedékes hajtómű csere. Az ehajtómű lényegében elnyűhetetlen. A korábbinak a töredékére esik vissza az üzemeltetési költség, stb. Végül még jönnek a zöld előnyök, légszennyezés elmarad, zaj sokkal kisebb.
Egy évig semmi hír nem jött, hogy folytatnák a berepülést. Majd idén év elején panaszkodott a hidroplán légitársaság vezére, Greg McDougall, gyengék még az akkumulátorok. Ebből mindenki megérthette, hogy a 7 személyes eBeaver hidroplánon miért nem repültek újra és többen. Tele kellett rakni a hidroplánt jó nehéz akkumulátorokkal, hogy legyen elég áram a hajtáshoz.
A vezérigazgató megemlítette, hogy a MagniX elektromos hajtásrendszerben is voltak kisebb hibák, ami természetes egy fejlesztésnél. Ezt a partner kijavította, de akkumulátor fronton az elmúlt évben nem jutottak előre.
Április 22-én a második nyilvános eBeaver hidroplán repülés a Föld napja tiszteletére nem tűnt jelentősnek. De előtte jött a bejelentés, hogy beszáll a projektbe egy újabb nagyágyú.
A képen a Solar Impulse 2 a több mint 70 méter szárnyfesztávú kizárólag napelemmel hajtott repülőgép. Körbe repülték vele öt éve a földet. A két alapító-fejlesztő-építő volt felváltva a pilóta. Az út előtt Bertrand Piccard volt a híresebb, de a világrekord után André Borschberg is világhírű lett. Egyébként ő repülte le 5 nap alatt leszállás nélkül a leghosszabb távot a Csendes óceán felett.
Borschberg a Solar Impulse Alapítvány fényében mértéket és irányt váltott. H55 néven hozta létre és vezeti azt a céget, amely elektromos hajtású kis repülőgépet emelt a levegőbe. Amit nem a napfény, hanem az akkumulátor hajtott.
A litium-ion akkumulátor fejlesztését a H55 cégben fontosabbnak tartották, ahol a nagyobb energia sűrűség elérésére fókuszáltak. Ebben ott tartanak, hogy jövő évtől már termékként gyártani tervezik az ilyen akkumulátorokat. Repülőgépeknek, légi taxiknak egyaránt.
A képen most már közös projektben a három CEO. Harbour Air részéről Greg McDougall, MagniX részéről Roei Ganzarski és újként a H55 vezetője André Borschberg. Együttműködésüket támogatja a Transport Canada, az ottani közlekedési hatóság.
Remélem, hogy nem kell újra egy évnél többet várni az olyan nyilvános bemutató eBeaver hidroplán repülésre, ahol utasok is ülnek majd a fedélzeten.
Forrás: Harbour Air, MagniX és H55
