Nagy üzletek, kevés újdonság Gelendzsikben
A hétvégén tartották Oroszországban a Fekete tenger partján a Gidroaviasalon-t, a világ korábban volt legnagyobb hidroplán fesztiválját.
A hidroplán találkozót, konferenciát és kiállítást minden páros évben rendezik meg szeptember első hétvégéjén a Beriev gyár tengeri kísérleti telepén. Most itthonról követve a rendezvényt, azt látom, hogy az lassan kezdi elveszíteni hidroplán jellegét.
10 éve jártam először Gelendzsikben, soha nem felejtem el, hogy első nap a reggeliző asztalomtól láttam az öbölben a Boeing nagyságú sugárhajtású Beriev Be-200 tűzoltó hidroplánok gyakorlatozását, víz dobását, utána meg a többi hidroplán repülését. És ez a műsor ment naponta többször a fesztivál alatt is.
Most a vízről ugyanazok a gépek repültek, mint akkor 10 éve, a Be-200 ugyanúgy szórta az orosz nemzeti szinű meg sima vizet, meg voltak motorcsónakok, vízi akrobaták még éjszaka is, de csak két hidroplán újdonság fogadta a közel 30 ezer látogatót a parton és a csarnokban.
Az egyik a kedvenc gépem a cseh LET repülőgépgyár L410 modernizált orosz változata, amely a zenés képeslapon láthatóan fix úszótalpakat kapott. A 19 személyes gép le fogja körözni a kanadai Viking Twin Otterét, amelyet most éppen nem gyártanak.
Érdekes, hogy a hidroplán változat koncepciójában visszatértek egészen Junkershez, ahol az F13 három le-felszerelhető futóművel repülhetett. Kerék, úszótalp, síléc, amit az L410-en is gyorsan ki tudnak cserélni szükség szerint egy másikra. A jelenlegi GE turbóprop hajtóművek helyett pedig orosz hajtóművek várhatóak, melynek fejlesztését a fesztiválon jelen levő orosz ipari miniszter is szorgalmazta.
A másik egy mezőgazdasági repülőgép kompozit változata a csarnokban, ahol a légi permetezésre szakosodott T500 úszótalpakat kapott, nyilvánvalóan tűzoltási céllal.
Világszenzáció viszont a Beriev Be-200 első külföldi exportjából lett, méghozzá két helyre Amerikába. A lassan 20 éves típust nemrég modernizálták, azóta Taganrovból már 7 példány gördült ki a gyárból, az utolsó nemrégen. Közben az ukránok felmondták a hajtómű gyártást, de maradt még pár raktáron. Berievék nem estek kétségbe, a Szuhoj SzuperJet 100 regionális géphez orosz-francia kooperációban gyártott Safran hajtóműveket fognak majd a lógásból a szárnyra állitani.
A szerződések közül a nagyobb volumenű az USA beli székhelyű Seaplane Global Air Service vásárlása, amely 4 fix megrendelést és 6 opciót tartalmaz, az első kettőt még elfogadják ukrán hajtóművel. A másik vásárló egy chilei cég, amely fixen kettőt, opcióban pedig hármat rendelt.
A vevőket főként a Be-200 tűzoltási képessége érdekli, egy vízen áthúzással 12 tonnát szippant a tartályaiba, de nyitottak a világ egyetlen sugárhajtású hidroplán típusánál az egyéb funkciókra is. A tengeri mentés mellett foglalkoznak egy utasszállító változattal is, ami a 42 ülésével luxusabb kivitelűnek ígérkezik.
A további üzleteket bárhol köthettek volna, több mint száz mentőhelikopter, jónéhány SzuperJet rendelés és még folytathatnám a sort.
Ha körül nézünk a hidroplán világpiacon, csupa elfekvő projektet láthatunk. Nincs vevő a japán ShinMaywa 50 tonnás hidroplánra, kínai versenytársa pedig a sikeres betonról való felszállás után már egy éve csak a vízi próbák előtt áll. Kisebb szegmensben leállt a gyártással a Viking Twin Otter, a Bombardier neki adta el a CL425 vizbombázó gyártását és szervizelését, de minek, a Dornier 12 személyes Seastar hidroplánja mintha eltűnt volna a süllyesztőben.
Ezért világszenzáció a Beriev sugárhajtású hidroplán amerikai exportja.
Forrás: Gidroaviasalon oldalai, valamint fotografersha
