Szingapúri légi parádé egy-két mozzanata egykor és most

A repülő oroszlánok sajnos most csak a képernyőn keresztül üdvözöltek engem, 8 éve jártam a a szingapúri légi parádé helyszínén egykoron, a Changi repülőtér egyik sarkában épített kiállítási csarnokokban és szabad területen rendezték 2010-ben is Ázsia legnagyobb airshow-ját.

Nem káprázik a szemük, jól látnak? Mit keres a képen jobbra a székhelyétől közel 10 ezer kilométerre a lett nemzeti légitársaság, az airBaltic Bombardier CS300 típusú 145 személyes regionális repülőgépe? Az egykori Malév főnök, Martin Gauss vezérigazgató által vezetett airBaltic egy közbenső leszállással fapadozik majd Európából Ázsiába? Hiszen csak erős 5000 km a repülőgép hatótávolsága.

Megnéztem a légitársaság közleményét, nem erről van szó. Az airBaltic az egyik hiteles elem az ázsiai piacért és gépvásárlókért indult harcban, mert a típus bevezető légitársaságaként 7 darab Bombardier CS300 repülőgéppel eddig közel 20 ezer repült óra alatt, nagyjából 7500 felszállással kicsit több mint 750 ezer utast szállított. Azért is tudott ilyen messze elrepülni, mert éppen megjött a nyolcadik Bombardier CS300-as, így átmenetileg nincs géphiány.

Az új repülőgép szélesebb ülésekkel, nagyobb ablakokkal, több kézipoggyász hellyel meg még néhány aprósággal kiváló repülési élményt nyújt az utasnak. A világ jelenlegi legzöldebb kereskedelmi repülőgépeként nagyon csendes, kevésbé terheli a környezetet – dicséri a portékát a közlemény. Én teszem hozzá: olcsóbb üzemeléssel, kisebb önköltséggel versenyképes jegyárat is biztosít, érdemes közel 100 ezer látogatónak testközelből megmutatni.

Tigris tévedt az oroszlánok városába, méghozzá Dél-Amerikából. A nézők az állóhelyen lelkesen fotóznak egy Embraer ERJ190 E-2 repülőgépet, az E2-vel a brazil gyár több konfigurációban adott választ a kanadai Bombardier CS100 és CS300 fejlesztésekre.

A brazil gyár vezére Ázsia legnagyobb légi parádéján és vásárán a következő 20 évre ebben a térségben több mint 3000 repülőgép eladási lehetőségét vizionálta a 150 székes területen, nem beszélve a hozzá jövő 100 székes gépről, a tigrises gép is közelebb van ehhez.

Az Airbus szenzációs képet küldött az űrből a légi parádé helyszínéről, mellette a világturnén levő nagyobb Airbus A350 is megállt Szingapúrban. A képet azért választottam, mert távolabbról nézve a két nagy oligopólium, az Airbus és a Boeing harcol egymással ezért a több mint 3000 ázsiai eladási lehetőségért. Írtam nemrég arról, amikor finoman szólva a Bombardier C szériája mögé állt az Airbus. A Boeingnek így nem maradt más lehetősége, mint az Embraer E2 szériája, most folynak a tárgyalások ennek átvételéről, minimum Boeing többségi tulajdoni szinten.

Az ázsiai 100-150 székes gépek nagy tortájára bejelentkeztek mások is. Az orosz Szuhoj repülőgépgyár elhozta a Szuhoj SzuperJet 100 tipus lapos winglettel nemrég modernizált képen látható változatát, amit kicsit feldobtak egy SZu-30 vadászgép légi táncával a maláj légierőtől. Sokszor temették már ezt az orosz regionális repülőgépet, de tavaly már 35 darabot gyártottak belőle, veszik nyugaton is.

Az oroszok bemutatták maketten és szimulátorral az Irkut gyár MC-21 családját is, abból a kisebb 200 jelű a Bombardier-Embraer versenytársa. A Beriev gyár pedig elhozta a Be-200 vízbombázó változatát is. Az Airbus ebben is érdekelt, mert a világ egyetlen sugárhajtású hidroplánjának 72 utasos változata, a Be-210 nyugati együttműködésben készülne, ha nem lennének érvényben a szankciók.

Az oroszok egyébként egy külkereskedelmi vállalaton keresztül – United Aircraft Corporation – szervezik az összes repülőgépgyár exportját, 2010-ben a szingapúri légi parádén a Beriev jethidroplán kapcsán beszéltünk a vállalat akkori alelnökével. Ez az átvezető mondat a mostból az egykoron világába, amit egy 2010-ben a légi parádén készült videómmal indítanék.

A vietnami háborún és filmjein felnőtt nemzedék tagjai jól ismerik a két rotoros amerikai szállító helikoptert, Boeing CH-47 Chinook néven. A vietnami háború legendás csapatszállítója ott parkolt a sajtóterasz előtt, a helyi légierő használatában kicsit törődöttnek látszott az irgalmatlan erős napsütésben. Régi vágyam teljesült, hogy a képen látható pilóta segítségével kívül-belül alaposan szemügyre vehettem. A csapatszállító helikopter képességeiről szakértőnk irt a GÉPMADARAK Archivumában.

Az ember, amíg bírja, a szabad területen bejárja a repülőgépeket, hiába van 50 fok olyan tűző nappal, hogy még a naptej is újjászületik a szemedben. Már alig áll a lábán, amikor a hátsó traktusban igazi gyöngyszemre lel. Egy meseszép és hihetetlenül elegáns vonalvezetésű Beechcraft King Air, amit a pilótája áthozott Ausztráliából. Megy a légkondi, bekopogok az ajtón és beenged a hűvösbe, rögtön kezembe nyom egy üveg a képen is látható hideg vizet. Remélem, egyszer repülhetek még a levegő királyával.

Ha kicsit visszatekintünk az űrfelvételre a helyszínről, akkor lehet látni, hogy a szingapúri kiállítás és a tárgyalás a csarnokokban zajlik, mi is ott voltunk a légkondicionáló védelme alatt nagyobbrészt. Rengeteg alkatrész, makett, vetítés, szimulátor vette körül a közönséget, közülük a képen látható billenőrotoros amerikai csapatszállító mutáns öszvér volt az egyik kedvencem.

Akkor még éppen nem kebelezte be a Bell Helicoptert a Boeing, és éppen folyt a Bell V-22 Osprey sokadik modernizálása. Két évvel korábban Somos Miklós repülőmérnök mutatta be ezt a különleges repülő eszközt a GÉPMADARAK-ban. Fel és leszállás során inkább helikopter, utazó sebességen pedig merev szárnyú repülőgép, amely képes nagyobb sebességre. A két hatalmas rotor pedig szükség szerint billen át ide vagy oda. Hivatalosan konvertiplan a neve ennek a megoldásnak, magyarul találóan nevezik heli-repülőgépnek is.

Fotók az adott gyáraktól, címlap pedig a rendezvény fotóiból.